Válasz arra, hogy miért teszem ki a blogomba ezeket az írásokat.

Kérdeztétek, hogy miért teszek ki olyan linkeket írásokat azokról a dolgokról, ami a Jobbiknak árt?
Azért, mert nem az ártó szándék, hanem az igazság vezérel, és az, hogy mindenkinek joga van tisztán látni.

Azért teszem ki, mert minden Jobbikosnak tudnia kell, hogy ki, vagy kik mőgé sorakoznak fel, vagy kik mögé sorakoztatják fel őket.
Én elhiszem, hogy sokan hinni akartok a Jobbiknak,  és annak vezetésének, higgyétek el, én is sokáig így voltam ezzel, és sokan nem hiszitek el, vagy nem akarjátok elhinni róluk, hogy egyáltalán nem biztos, hogy velünk vannak.

Az Európai Parlamenti választások óta, ill. azt közvetlenül megelőzően, amikor már biztosra vehető volt, hogy a Jobbik megerősödött annyira, hogy parlamenti párt legyen, megjelentek a pártban, illetve olyan emberek kerültek közénk, csőstől, akik nevét addig soha sehol nem halhattátok, (sem én, sem más) mégis nagyon gyorsan kinevezett pozíciókat kaptak, különböző kabinetek élén, vagy kinevezett pártpozíciokba, majd beültették őket a parlamentbe különböző listákról, hivatkozva "szakmaiságukra". 

Gondolom ez ismert már mindenki számára.

Hiszen szemmel látható.

Ezekről az emberekről különböző médiákban megjelentek valóban a Jobbik számára talán vállalhatatlan dolgok, amelyek bármely más párt számára vállalhatóak, de erről a Jobbik esetében szerintem nem beszélhetünk, mivel azt hírdette, hogy "egy tiszta párt" és nincs helye benne a volt szocialista-liberális nómenklatúrának, mivel a Jobbik alapszabálya tiltja is a tagfelvételüket.

Azonban ezekről, az ilyen dolgokról mélységes a csend a Jobbikban, sőt azokat távolítják el, akik ezt szóvá merik tenni.
Mint pl.  a  KPMG-sek (kpmg.com), különböző, az SZDSZ-es éra alatti minisztériumi dolgozók, OTP vezérigazgatósági dolgozók, stb., pedig ezek az emberek ráadásul erre büszkék is, hiszen saját önéletrajzukban, kampány-filmjeikben büszkén vállalják ezeket.

Nem kell nagy tudás ahhoz, hogy utánajárjhasson bárki annak, hogy amit írok, az igaz.